Napjaink várostervezői számára az élhetőséghez, a fenntarthatósághoz kapcsolódóan a városi ’jó helyek’ kialakítása a lakosok észleléseinek, tapasztalatainak becsatornázása nélkül nem lehetséges. A felmerülő városfejlesztési kérdésekhez illesztett környezetpszichológiai módszertan segítségével jól mérhető egyebek között a helyidentitás, a helykötődés, a lakókörnyezettel, a településsel való elégedettség vagy a lakosság és a lakókörnyezetük illeszkedésének mutatói. 

A kapott eredmények sikeresen használhatók a városi megtartóerő növelésében, a fiatalok helyben tartásában, a reziliencia vagy a placemaking erősítésében éppúgy, mint a települési tervezésben, döntéshozásban, a beavatkozási területek pontosabb azonosításában vagy helyi közösségek fejlesztésében. 

A módszer egyaránt alkalmas a különböző típusú, EU-s hazai (pl. TOP_Plusz, EFOP_Plusz, KEHOP_Plusz) vagy nemzetközi (pl. Interreg, CBC, EUI, DUT) projektek jobb megalapozásához, a helyi ötletek továbbfejlesztéséhez, a projektmegvalósítás, valamint utánkövetés során is.